Ergon és Parergon, rózsakeresztes metszet (1618)
Fent egy imádkozó ember, középen egy szárnyas alak a Nap és a Hold között, lent a munka két formája. Mögling 1618-as metszete a rózsakeresztes út két részét, a belső művet és a természet tanulmányozását mutatja meg egyetlen képben. Istennel kezdődik, munkával folytatódik.
Méret: 50 x 70 cm · 4 színnyomás · 200 g/m² plakátpapír
Mit látsz a képen?
A kép három szintre oszlik, a legfelsőn egy sátorszerű, háromszögletű imakamrában egy férfi térdel, mellette füstölgő edény, fölötte könyvespolc. A sátor csúcsán Isten héber neve áll, két oldalán az ER és a GON szótag olvasható, alatta egy szalagon a CVM DEO, vagyis Istennel.
A középső szinten egy szárnyas alak áll kerek talapzaton, egyik oldalán a Nap, a másikon a Hold. A testén egy körben magzat képe látszik, két oldalán a PARER GON szó, a talapzaton pedig ez olvasható: Hinc sapientia, innen a bölcsesség.
Az alsó szinten balra egy férfi vízben térdelve merít egy tállal, előtte egy kövön a LABORE, munkával felirat. Jobbra egy másik férfi a laboratóriumban áll kemence és lepárlóedények mellett, mögötte mérleg függ. A felirat itt: Arte Natura, vagyis Művészet és Természet által.
A kép üzenete
Az Ergon a fő mű: Isten és önmagunk megismerése, a lélek csendes munkája. A Parergon a mellékmű, a természet tanulmányozása és az a gyakorlati tudás, amellyel a testet szolgáljuk és a felebarátunkon segítünk.
Mögling a könyvben Kempis Tamásra hivatkozva írja, hogy a léleknek két szellemi szeme van. A jobb az örökkévalóságba lát, a bal az időbe és a teremtett világba. Előbb a jobb szemmel nézz Isten felé, aztán szállj le a hegyről, és a bal szemmel nézd a világot. A sorrenden múlik minden, mert a Parergon az Ergonra épül.
A középső szárnyas alakról Mögling a Smaragdtábla ismert sorait idézi: atyja a Nap, anyja a Hold, a szél hordozta méhében, dajkája a föld.
Az Igneum közösségében mi is ezen dolgozunk: hogy a reggeli csendben végzett napi szellemi gyakorlat a munka és a hétköznapok közepén is megmaradjon, és ott is meg tudjunk állni a szent szőnyegen.
Honnan származik?
Ugyanabban a könyvben jelent meg, mint A Testvériség Kollégiuma: Theophilus Schweighardt, azaz Daniel Mögling Speculum Sophicum Rhodo-Stauroticum című művében, 1618-ban. A metszeten a szerző álnevének monogramja, a T.S.C. is szerepel. A képet a könyv második fejezete magyarázza.
Kinek ajánljuk?
Annak, akinek az élete két szálból áll, egy szellemiből és egy hétköznapiból, és szeretné, ha a kettő összeérne. Dolgozószobába, műhelybe vagy egy segítő szakember rendelőjébe is jó választás.
Technikai adatok
- Méret: 50 x 70 cm
- Nyomtatás: 4 színnyomás
- Papír: 200 g/m² plakátpapír
Értékelések
Még nincsenek értékelések.