A Testvériség Kollégiuma, rózsakeresztes metszet (1618)
Szárnyas, kerekeken gördülő épület a felhők alatt, fölötte Isten neve. Daniel Mögling 1618-as metszete a rózsakeresztes Testvériség Kollégiumát ábrázolja, amely mindenhol látható, és mégis csak belülről lehet rátalálni. Falikép annak, aki a saját belső útját járja.
Méret: 50 x 70 cm · 4 színnyomás · 200 g/m² plakátpapír
Mit látsz a képen?
Középen erődszerű, kupolás épület áll, szárnya van, és kerekeken gördül. Fölötte a felhők között Isten héber neve ragyog, a szalagon ez olvasható: Collegium Fraternitatis, azaz a Testvériség Kollégiuma.
A kapu fölött a Venite digni, vagyis „Jöjjetek, méltók” felirat hív befelé, két oldalán egy rózsa és egy kereszt. Az ablakokból trombiták szólnak, a kupola két oldalán kardot tartó karok emelkednek. Az épület körül mindenki igyekszik valahogy közelebb jutni: a bal alsó sarokban valakit kútból húznak fel kötélen, alul egy lovas és egy futó alak siet. Egyedül a jobb alsó sarokban térdel valaki csendben, imádságban. A bal felső sarokban a Kígyótartó, a jobb felsőben a Hattyú csillagképe ragyog.
A kép üzenete
A metszethez a szerző maga írt magyarázatot. Eszerint a Kollégium a levegőben függ, egyszerre mozgó és mozdulatlan, a szárnyain és a kerekein nyugszik. A trombiták mindenkit hívnak, a kapuban mégis vizsga vár, és aki sietve, erőből vagy aranyra vágyva akar bejutni, annak sem híd, sem kötél nem segít.
A térdelő alak mutatja az utat, Mögling pedig három szóban adja meg hozzá a módszert: imádkozz, dolgozz, remélj.
Egyik tanácsa ma is ismerősen cseng: siess lassan. A testvérek közelebb vannak hozzád, mint gondolnád, írja, és a Kollégiumot az találja meg, aki magában keresi.
A két csillagkép az 1600-ban és 1604-ben feltűnt új csillagokra utal, amelyeket a rózsakeresztes kiáltványok égi jelnek tekintettek. Mögling szövege is megemlíti, hogy a Kígyótartó és a Hattyú mutatta meg az utat.
Honnan származik?
A kép Theophilus Schweighardt Speculum Sophicum Rhodo-Stauroticum, vagyis A rózsakeresztesek bölcsességének tükre című könyvében jelent meg 1618-ban. A szerzői név álnév, a kutatók Daniel Mögling (1596-1635) orvos, alkimista és csillagász művének tartják. Az előszó dátuma 1617. március 1., néhány évvel a rózsakeresztes kiáltványok megjelenése után.
Kinek ajánljuk?
Annak, aki évek óta keres, és már tudja, hogy a keresés iránya befelé mutat. Dolgozószobába, olvasósarokba vagy oda illik, ahol a reggeli csendben a nap első gondolatai születnek.
Technikai adatok
- Méret: 50 x 70 cm
- Nyomtatás: 4 színnyomás
- Papír: 200 g/m² plakátpapír
Értékelések
Még nincsenek értékelések.